"Csak olyan istenekben hinnék akik, akik táncolni tudnak."

2010. február 7.

Össze-vissza vaker

Ma este bemutató! A tegnapi nyilános főpróba meglepően jóra sikeredett a részemről, de a többiek elmondása szerint az egész előadás kezd összeállni. Kezdem nagyon megszeretni az előadást. Hosszú ideig nagyon sok dolog zavart, ami egyszerűen, kezdett távoltartani a darabtól, és az előadástól is. Mostmár úgy érzem, kellett a civakodás, a düh, a pillanatnyi feladás ahhoz, hogy ebből említésre méltó előadás váljék. Kicsit szomorú vagyok. Jól esne néhány emberrel egy sör mellett egy jót beszélgetni. Van bennem egy csomó dolog, amit lassan lassan ki kell beszélnem magamból. Ma este orosz party kerekedik a Livingben. Talán még be is rugunk.








"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"
K.B.Gabor

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Látom megújult a blogod. Nem szórod egy kicsit túl szét a faszbókon, a jútubbon, a kikötőben, a szinpadon, a magánéletben s még ki tudja hol magad?

kolozsiborsosgabor írta...

nem hiszem, de ha mégis az sem baj:)

Névtelen írta...

Asztán csak legyen ki összeszeggyen!

kolozsiborsosgabor írta...

Ezt hogy érted?

Névtelen írta...

Úgy, hogy a szétszórattatás miatt nem tudsz a lényegre koncentrálni. Mindenből csipegetsz, mint egy csirke, kot-kot-kot, ezt is tegyünk bele, azt is tegyünk bele, zakuszka, miegymás, de a lényeg... az valahogy kimarad. Egyszerre nem lehet több dologgal foglalkozni. A problémákat csak fontossági sorrendben egészséges pszihológiai szempontból megoldani, különben csak kapkodás lesz az egész... S mindezek szerint csak a sok (divatos) felszinen lebegsz, s nem vagy képes elmélyülni semmiben...

kolozsiborsosgabor írta...

Nem vagyok képes... Igazad van. Próbálok, és egyszer majd eljutok oda is hogy elmélyüljek. Mindent a maga idejében.