Ma rájöttem... A dolgokat nem lehet irányítani, A dolgok önmaguktól működnek. Sajnos nem sajnos de ez így van. És talán így jobb is...
Liro ma játszani akart. Feszülten figyelte a monitort, hosszú órákon keresztül csak várt és várt amíg Zibor megérkezett és a játék kezdetét vette. Mindent játsztak. Szerelmet, szomorúságot, boldogságot s ki tudja még mi mindent. Aztán belealudtak a játékba. Édesen, szerelmesen és vágyakozva, egymás karjában több ezer éven át, vagy talán a világ végéig aludtak.
K.B.Gabor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése