Lironak mennie kellett, Zibor nem szivesen de engedte elmenni, mert tudta, hogy vissza jön hamarosan. Kint hatalmas hó hullt és Zibor csak ült és a havazást nézte. A lehulló hópelyhek mindegyikébe Liro arcát látta. Azt kívánta bárcsak ő is hópehely lehetne és a lány után repülhetne. Így telt el az este, várakozásban.
K.B.Gabor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése