Az Isten balkánja

Behunyott szemek, semmibe marado tekintetek, gyonyoru mosolyok, boseg, szeretet, alarcok a vilag fele, alarcok egymas fele, alarcok az Isten fele. Miert? Sikerert, penzert, elismeresert. Az emberek egyre maganyosabbak es ettol sajat maguk spanolasaban, masok bantasaban keresnek menedeket. Veszelyes betegseg ez. Veszelyes betegseg a magany. Menekules valami emberfelettibe ami majd segit. Ha segit... Duhos vagyok, felhaborit es csak agressziot valt belolem a kepmutatas. Miert kell mindent szepnek lattatni, ami nem szep. A krumpli leves az legyen krumplileves...

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!

K.B.Gabor

Tele van a tokom mindennel...

Felhaborito olvasmanyok, balkani bunkok, feher fekak, meg meg egy jo par ilyen marhasag. Burokracia, kiszolgaltatottsag es nyugtalansag. Ez jellemez minket mostansag. Miert van ez? A szuklatokoruseg, a majmolas es meg a fene tudja hogy meg mi miatt... Ki kell labalni belole, de most rogton. De hogyan???

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!
K.B.Gabor

Egy interju rolam, vagy velem

A gyergyoi Kisujsagban jelent meg...

Színészportré

Kolozsi Borsos Gábor székelyudvarhelyi, és már ötéves korában is otthonosan mozgott a színház berkeiben. Akkoriban még nem, csak késôbb, tizenkét évesen játszott elôször színdarabban. Onnan egyenesen vezetett az út a színészi pálya felé… A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Fôiskola elvégése után, alig több mint két hete ismerkedik a gyergyói társulattal. Kolozsi Borsos Gábor a Figura Stúdió Színház másik új arca.
A 3 tánc Beckettre címû darabban láthattuk már, és a Katona Imre által rendezett A Hatalmas Színrabló címû mesejátékban is játszani fog, Marcona ôrszem lesz.
A színészt és az embert próbáltuk megismerni…

– Ha pár szóban kellene bemutatkoznod, mit mondanál el magadról?

– Bika vagyok – nevet. Barátságos, társaságkedvelô, és úgy gondolom, jó társaság is, és kicsit dekoncentrált. De vagyok! A környezetem hat rám, befolyásolja, hogy milyen legyek. Változom… változatos ember vagyok.

– Hogyan lettél színész?

– Mondhatnám, hogy hírnévrôl ábrándozok, de nem így van. Szeretek játszani. Soha nem fordult meg a fejemben, hogy orvos vagy mérnök legyek. Ez kellett nekem. Mióta megszülettem „színházban élek”. A szüleim a székelyudvarhelyi népszínház alapító tagjai és tagjai voltak, majd a nôvérem is dolgozott ott. Ötévesen a színház padlásán futkároztam. Tizenkét évesen játszottam egy egyfelvonásos Tomcsa Sándor-darabban. Dráma-pedagógia osztályba jártam a középiskolában. A fôiskolára való felvételi során az sem jutott eszembe, mi történik, ha nem sikerül. Le se tudtam volna térni errôl az útról.

– Hogy érzed itt magad?

– Kicsit furcsa ebben a kisvárosban Vásárhely után. Jártam már itt, de nem sokat tudtam Gyergyóról. Kezdem megszokni, lassan jól fogom érezni magam. A kollégákkal még meg kell ismerjük és szokjuk egymást. Ahol emberek vannak, mindenhol jó nekem. Nagyon tetszik, hogy kis létszámú a társulat, így hamar be lehet illeszkedni.

– Van-e álomszereped?

– Minél többet dolgozom és játszom, annál inkább felismerem, mi nem nekem való, illetve, ami nekem való. A világirodalom egyetlen figurájáról érzem úgy, hogy szívesen a „bôrébe bújnék”: Ká A dzsungel könyvébôl nagyon tetszik, az erô, az energia, amit sugároz. Az ô figuráját érzem magamhoz nagyon közel.

– Milyennek látod két elôadás után a gyergyói közönséget?

– Fanatikus. Sugárzik az arcukról, hogy részt fognak még venni elôadásokon. A gyergyói színháznak nincs nagy közönsége, de van egy réteg, amelyik rendszeresen megnézi a darabokat. Ôket hívom fanatikus nézôknek.

– A színpadról milyen embernek ismerhetnek meg?

– Az egész személyiségemet felviszem a színpadra, nem lehet azt „otthon hagyni”. Nem III. Richárddá kell átváltoznom, hanem bennem kell élnie III. Richárdnak, ahhoz hogy méltóképpen alakítani tudjam, ezt vallom én. Amilyennek a színpadon látszom, olyan vagyok.
– Hogyan képzeled a jövôdet?

– Sztár akarok lenni – mondja komolynak tûnôen, aztán elneveti magát. Ennél a társulatnál jól érzem most magam, de nem hiszem, hogy innen vonulok nyugdíjba. Szívesen maradnék most egy ideig. Lehetôségem is van, hogy kibontakozzak, hogy játsszak, mert nem vagyunk sokan.

– Apropó sztárok… mit gondolsz a mai sztárvilágról?

– Erdélyben ilyen nincs, Hollywoodban már beteges, de Magyarországon nagyon jól mûködik a sztárkultusz. Egészséges szinten kifizetôdô. Egy jó színész „reklámozása” az egész társulat hasznára válhat. Amelyik színésznek, legalább a maga környezetében nincs kultusza, az elôbb-utóbb kikerül a szakmából. Tehát a sztárvilág és annak kialakulása, kialakítása meg is rostálja a színészeket. De ahhoz, hogy valakinek kultusza legyen, egyszer a saját maga erejébôl el kell jutnia oda, hogy elismerjék a szakmájában, különben nincs értelme, hogy „sztárt faragjanak belôle”, akkor az a közönség becsapása lenne. Így gondolom én, és azt vallom, hogy a közönség elismerését ki kell érdemelni.

Rancz Enikô

Blogra fel

Iwiw... Profil... Blog! Mostansag rengeteg blogot nezegettem vegig es egyre jobban kezdem szeretni a nyilvanos szemelyi naplokat. Az ertelmet meg nem tudom de arra biztosan jo hogy emberek (szukebb blogreteg) megismerjek egymast. Van aki oszintebben, van aki burkoltabban, van aki nagykepuen, vagy van aki csak szerenyen bloggol. Minden fajta egy erdekes es izgato megnyilvanulasi forma. Informacio tomkeleg. Erdekessegek, friss es uj dolgok. Mindenkinek ajanlom figyelmebe a blogolast, vagy legalabb az olvasast. Neketek irjuk magunkrol. A vilag a blogolo szemszogebol. Igy is erdekes... Blogra fel!

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!
K.B.Gabor

Lajko kepekben

Lajko Felix Gyeregyoban huzza

3 tanc Beckettre

Metamorfozisok, azaz egy kis szemelyi kultusz

"Valami reggel, mintha nem is ma volna"

Reggeli fel 6 van... Hogy poroghet ennyire egy ember, mint en ilyen idoben. Nem birok lefekudni. Kotelessegnek erzem bamulni a szamitogep monitorat. Blogok frissitese, szinhazi programok, kepek es meg sok minden porog a szemem elott, csak faradt nem vagyok. Bar ramferne az alvas, mert hosszu hetvegem volt tele uj szinhazi elmenyekkel, uj emberekkel, nagy bulikkal. Azt meg ki kell pihenni. Lassan ujra beindul a munka. Gyerekdarab Katona Imre modra... Egyszer csak lesz belole valami, csak nehez kivarni, mert eddig nagy kaosz a kobon. Na viszlat...

K.B.Gabor
Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!

Irni, irni es folyton csak irni

Visszajeleztek, hogy erdemes nekem itt tepnem a szam. Egyre tobben mondjak mar hogy irjak egy s mast ide mert ok olvasnak de nem talalnak rajta semmi ujat... Nos akkor... Mi van velem? Gyergyoszentmiklos te szep varos... jaj de ironikus vagyok. Kicsi nekem ez a varos. A napi torokfajasok, a magas vernyomas es a melabu melle meg ez a kisvaros is. De nem panaszkodhatom. A kisvaros erzetet rogton elfelejtem amint a szinhazban vagyok. Egy jo csapat, kedves kollegak, jofej emberek. Ezt tapasztalom. A 3 tanc Beckettre cimu eloadas maris a szivem csucske lett, a most keszulo darab pedig teljesen lehangol es dekoncentralta tesz... Nem szeretem de muszaly csinalnom mert ezert jottem ide, illetve nem ezert jottem de igy alakult. Uj embereket kezdek megismerni es belefogtam az M.C. bizniszbe is; keresni persze meg nem keresek vele de nem is azert csinalom. Jah... A legjobb dolog ami velem tortenhetett az, hogy diakok kerultek a kezem ala... Na most, hogy jo-e? Szerintem jo lesz en teljesen bizakodo vagyok. Egy fiatal szinjatszo csoport vagy 7-8 taggal. Jo lesz az... Munka van, szorakozas is lehetne...

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!
Gabor

Amíg élek, Művészek