"Csak olyan istenekben hinnék akik, akik táncolni tudnak."

2008. november 28.

Szep kis vilag

Elbeszelunk egymas mellett, nem fontos semmi. Nem talalom a tekinteted, hogy lathassam magam a szemedben. Van aki csak almabort inhalal. Mi lett velunk?

2008. november 27.

Toccsel ocsem!

Toccsel ocsem mer pajinka nelkul moghalok!

Alig van ket hete hogy mann beleje kezdettunk a Pajunkas Janos cimu drama szimpadolasanak, maris a kozepibe csoppentunk. Ami nem is von' baj, mert ugyi idonk kevesebb van mint tehetsegunk. A belemutatoig mar csak par het vona, azaz az ev vegibe a december honap 21dik napjaban mar meg koll legyen a bemutatkozo. Tehat dolog akad a Figurjasok hazanak tajekjan. Hammost azert nem panaszkodhatnek mert a nagy surgolodes forgolodas kozepette meg szunetre is vann idonk. De a munka nem koll hogy most ezenmiatt leallodjon. Dolgozunk mink ijenko' is ebben kis varosbann.

Egggyutt ekezettek nelkuli vilagjert!

K.B.Gabor

2008. november 24.

Pajinkas Hargita by Karpati Petor

En ezt a meset nem tanutam senkito, ez velem tortent, hogy egyszer kimentunk vot a nagy Hargita tetejibe es ottan csaptunk akkora vigadalmat, hogy barki megirigykedne. Tortent meg az uton, hogy a rendelkezonk otoja behuppant az arokba me nagy vot am a havazas es onnan nem tudvan kigyonni, traktorra kollott varni. Hattmicssinaljunk? Allottunk ottan az ut szelibe a hidegben. Aztan gyutt harom terepen jaro oto es ok felajanlottak a segedelmuket, hogy kiszedik a mink otonkat az arokbul. Nolam lett orom mikor az oto biztonsagos talajra erkezett. Igy vot ez a tortinet es nem is hazugolas. Meggmutattom en a fenykepeket es rola.

2008. november 19.

Ahogy telnek mulnak az evek... (linkajanlo)




Hasonlo kepeket keszithetunk a kovetkezo honlapon: www.yearbookyourself.com

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!

K.B.Gabor

2008. november 14.

Ehseg

Nehez megszokni a kilatastalan helyzeteket... Hozza kell szokni egy ideig az ehezeshez. Ha nem marad mas akkor jon a Rock and Roll.

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!
K.B.Gabor

2008. november 11.

Bocsanat de jol jartam el

Egycsapasra megvaltozo hangulat, ketsegbeesett szemek, furcsa kerdo tekintet. Mit tesz ilyenkor a profi? Ugyerzem jol jartam el. Az emlek megmarad, csak nem mindegy, hogy, hogyan. Faragni valami szepet abbol is ami rossz... Az orokre megmarado kepek fontosak az ember elteben, es tudni kell kezelni is. Tudja is csak meg nem tanulta meg hogy hogyan. Trening. Bocsanat... bocsanat... es megegyszer bocsajtsd meg a megbocsajthatatlant...

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!
K.B.Gabor

2008. október 23.

1956

Nekunk ebbol mi marad? Egy Kossuth teres megmozdulas? Hol az unnep? Ez mar nem unnep...

Iwiw nemzedek

Mostmar nemcsak Coca Cola es Mc Donald's nemzedek alakult ki hanem egy Iwiw-Hi5 nemzedek is. Sulyos pontra kezdunk jutni. Eloben mar nem tudunk beszelgetni csak az interneten keresztul. Interneten keresztul ismerunk sok embert akivel eletunkbe egyszer vagy egyszer sem talalkoztunk. Mar latom a cyber kapcsolatokat a kis cyber gyerekkel aki csak a Hi5 rol ismeri az apjat vagy akar csak az Iwiw uzenofalan olvassa az anyja szellemesebbnel szellemesebb, neha gyomorfordito, vagy koltoi uzeneteit... Ha faj a vilag vagy egyedul vagy akkor az Iwiw uzenofala majd segit. Ird ki hogy mi bant es igy majd rohogve fosshatjuk egymasra a lelki bajainkat, amik amugy senkit sem erdekelnek csak mi megnyugszunk tole. Eljenek az uzenofalak es a tarsasagi honlapok. Mondjuk el hogy mi bajunk mert ugyis mindenki szarik ra...

Egyutt egy ekezetek nelkuli vilagert!
K.B.Gabor

2008. október 22.

A vers

Szilágyi Domokos
KÉNYSZERLESZÁLLÁS

Nem lett, mégse lett belőlem angyalka, tollsöprű-szárnyú, sztaniol-gló-
riás, gyolcspendelyes, hercig, kicsi édes,
olyan, aminőket rettenetes módszerekkel gyártottak gólyamesegyártó
nagyanyáink,
méhükkel örökké bajlódó nagyanyák, szegények, angyalgyártó kisiparo-
sok; - : mert bűnnek nem bűn, csak ama bizonyos eredendő; és
isten angyalkáit szaporítani talán még erény is.
Nem lettem angyalka hát; sivalkodván, szárnyatlanul, de meg szárnyta-
lanul is, úgy zuhantam, bukóröpülésben, íves vinnyogással, a bizton-
ság kínzón-vakmerő erejével, mint egy berepülő-pilóta.
De nem sajnálok mást, csak a tollsöprű-szárnyat, melynek hasznát veheti
az ember, ki meg akarja tisztítani e pókhálós századot.
Nem lett belőlem angyalka, szelíd, pendelyes, szöszi, ki ott lebeg a világ
minden lebegő pallója fölött, hogy vízbe ne pottyanjon senki szelíd,
szöszi, kicsi édes,
óvja őket a túl sok fagyitól, elhallgatja előlük az angyalgyártás kis- és
nagyipari módszereit, estente mesét mond arról, hogy a Sárkánynak
mind a hét feje tökkelütött, és különben is a Sárkány csak arra jó,
hogy levágják neki mind a hét fejét,
mert, tudjátok, gyerekek, e világon csak a Sárkány mulandó. Elég eny-
nyit tudnotok a mulandóságról.
Sem angyalka, de láng-pallosú kerub se lettem. A lángszórót már a Pa-
radicsomban sem szerettem,
pedig ott még mily kezdetleges vala! Nagyjából nem volt célja egyéb,
mint a sarki rendőrnek: pírosra állítani a lámpát. Nos hát, nem lettem
sarki angyal,
s az vesse rám az első követ, aki biztosan eltalál, mert meghalni nem
szeretek, de ha muszáj: egyszer bőven elég.

Nem lettem angyalka; ördögöcske inkább: vigyori, szélhámos, szemtelen,
kiszámíthatatlan, kaján, konok, utálatos, békételen, békélhetetlen,
B12-lhetetlen,
figyeljetek, kislányok, kisfiúk, mielőtt elaludnátok, elárulom nektek, hogy
az a Sárkány nem is olyan tökkelütött, s azt se higgyétek, hogy
Meseország valami különös világ, mindennapi dolgok történnek
ott is,
tegnap például vekkerszínű strandfelhő úszott a palatetőn s a walesi
hercegérsek elsőszülött fia szinkrofazotront szült egy okker éjszakán,
de mire megjöttek a mentők, elfolyt már a nehézvíz,
és képzelje, Mrs. WHO, három órát álltam sorban kapcabetyárbecsületért
és mire odaértem, elfogyott,
ezenkívül egy washingtoni milliomos 200 000 dollárért megvette Ferenc
Jóska Rhesus-faktorát, de egy gengszterbanda kilopta belőle a go-
lyóscsapágyakat, hát nem egy bosszúság?
Pedig én hittem a pápa csalhatatlanságában, míg ki nem derült, hogy
folliculinnal üzérkedik!
Alukáljatok, kislányok, kisfiúk, nem történt semmi különös, nincs semmi
baj, mindezt csakúgy mondtam, mert épp eszembe jutott, bukó-
repülésben, a huszadik század közepén,
mert nem lettem angyal, az ördög vinne el engem; egyetlen tudomá-
nyom: az élveboncolás,
nézzétek ezt a ronda tetemet. Az enyém. Élő tetem, igen. Hagyjatok bé-
két a logikámnak.
Kecsesen megemelem koponyatetőm, nézzétek ezt a kopasz agyvelőt,
hogy megkérgesedett, pedig még csak pár millió éves,
s hogy elkérgesedett! mennyi mindent kibírt, a nyavalyás, mennyi min-
dent kibírt, ami - nem vele történt! Tudjátok-e,
hogy e pár millió év alatt hányszor fordult elő
hogy minden becsületes embernek meg kellett volna őrülnie! Ne cso-
dálkozzatok a primitív törzseken, melyek szentnek tartották az őrül-
teket. Hát nézzétek e kérges, e becstelen agyvelőt, kislányok, kis-
fiúk, s okuljatok. És
angyalkát egyet se lássak köztetek! Angyalkát, szöszit, szelídet, gyolcs-
pendelyűt, tollseprű-szárnyút, sztaniol-glóriásat,
és hagyjuk a sárkány-mesét, és nékem, aki nem lettem angyal, tollsöprű-
szárnyú, sztaniol-glóriás, gyolcs-pendelyes, hercig, kicsi édes
énnekem, aki bukórepülésben, íves sivalkodással, a biztonság kínzón-
vakmerő erejével zuhantam ide,
énnekem ne mondjátok, hogy "szeresd felebarátodat, mint tenmagadat,
csak ennyit mondjatok:
"szeresd felebarátodat hasba lőni, mint tenmagadat; szeresd felebarátodat
gázkamrába küldeni, mint tenmagadat; szeresd felebarátodat villa-
mosszékbe ültetni, mint tenmagadat; szeresd felebarátodat arcul
köpni, mint tenmagadat; szeress felebarátodra atombombát dobni,
mint tenmagadra; szeress felebarátod húsán hízni, mint tenmaga-
dén" - :
csak ennyit mondjatok, és akkor, bizony mondom, hiszek néktek,
én, az ördögöcske, aki zuhantam, kényszerleszállást végeztem itt, közöt-
tetek, ezen a rögös, sziklás, gödrös, ismeretlen terepen,
kényszerleszállást végeztem, és tudom, hogy bele fogok halni.

Van egy jó barátom, vízirigó az illető,
megtanított, hogyan kell rohangálni az árban, kicsipegetni mohos kövek
alól
a mindennapit. Neki, lám, eszébe sem jutott,
hogy lehetett volna angyalka, édes,
mennyei dolgokban járatos,
s megtaníthatott volna arra is például, hogy rövidebbre tördeljem e soro-
kat, s akkor
nem kellene alábirizgálnom oly sok mohos követ.
Tudjátok, ha én ember volnék,
ember, ki arra kényszerült, hogy a világtörténelem leghosszabb száza-
dában éljen
(leghosszabb, pedig még háromnegyede se telt el),
ha ember volnék, mondom,
szereznék egy talajgyalut, hogy kényelmes leszálló-pályát készítsek el-
jövendő kényszerleszállóknak.
Meg aztán ki tudja, milyen magasra jut el egy-egy gyaluforgács?